Skip to content

Falunk története

PÓDATEJED

A mai Pódatejed neve mögött Pódafa, Csenkeszfa, és Lidértejed rejtőzik. Mai formáját 1940-ben kapta, amikor Pódafát egyesítették Csenkeszfával és Lidér-Tejeddel, 1948-ban pedig Povoda-nak nevezték el (Povoda a szlovák elnevezés). 1960-1990 között a falu Hegyétéhez tartozott. A község (mai közigazgatási egység) területe 602 ha, lakóinak száma 861 (2009.12.31)

PÓDAFA

terkepnagyA Dunaszerdahely közelében keletkezett település nevével először egy 1332-ből származó oklevélben találkozunk Poda Ety alakban. 1773-ban Pódafa, 1940-ben Pódatejed, 1948-ban Povoda. 1455-ben V. László király a Poda-Etheleknek adományozta, s a Póda család birtokában volt egészen a XVIII. század végéig. A XIX. század elején a községben egy gőzmalom épült, mely még a XX. század elején is működött és a Dunaszerdahelyi Gőzmalom Rt. tulajdonában volt. A községhez tartozott Marczell major és a Zöldfa-telep vagy Zöldfa-tanya.

A külterület nevei:
1. Zöldfa osztály – lápos, mocsaras terület volt. Kis kanálison, vékony fapadló hídon lehetett a túloldalra jutni. Lecsapolták, feltöltötték. Ma beépített terület.
2. Téglaház – a zöldfai osztályon volt található. A téglaház mellett cselédházak voltak. Szerdahelyi zsidó ember tulajdona volt. Az út mellett található keresztet a 80-as években áthelyezték a község határába.